Geológia: Az ajkai kréta-korú barna kőszén bányászata 1865-ben kezdődött Felsőcsingeren és 2002-ben szűnt meg, az utolsó működő bánya az Ármin-bánya volt. A MAMIT 2002-ben emiatt leletmentő tábort rendezett, így még sikerült szép anyagot szerezni. A meddőhányókra elsősorban szenes agyag, agyag és eocén korú nummuliteszes mészkő került, az ásványok többsége a szenes agyaghoz kötődött. A bánya ékessége az ajkait-nak nevezett látványos fosszilis gyanta volt, amit egyelőre szerves ásványként kezelünk, míg az IMA másképpen nem dönt.
Leírás: 1996-ban, mikor először jártam Ajkán, többféle hányó szolgáltatta az anyagot, Padragkút felett kettő, a Csinger-völgy bejáratánál, a baloldalon a György-táró égő hányója, a Csékúti-hegy oldalán, valamint a Jókai-bánya mellett. A legszebb anyagot a padragkúti régi bányaüzem (később Patex Kft.) feletti sík hányók szolgálták, a többi hányó mind égett és elsősorban igen illatos másodlagos ásványokat produkált. 2002-ben a Csingervölgy jobb oldalán, az erdő mögötti hányónál gyűjtöttünk, mellette kis égő, kúpos hányó állt.
Mára a hányók többsége eltűnt, a google.maps-ben azonban lehet még néhány maradványt látni, a helyzet tehát nem kilátástalan.
Típus: meddőhányó
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| borostyán (csoport) | 9 | Ajkait-változat, mm-es-től több cm-es-ig törékeny, többnyire átlátszó sárga, narancssárga és vörös tömegek, vagy fehér, opák, porcellánszerű tömegek (a szín állítólag az oxigéntartalomtól függ), szenes agyagban és szénben, sok fossziliával együtt. Néha rovartetemeket és majdnem mindig pollent és gombaspórákat tartalmaz. |
| epsomit | 1 | fehér, néha kissé zöldes, üvegfényű laza kérgek, rostos halmazok |
| gipsz | 0 | 1-3 mm-es sárgás, vagy színtelen léces kristályokból álló halmazok, kérgek, szemcsés halmazok |
| goethit | 0 | rozsdabarna foltok, földes halmazok, pirit és markazit utáni álalakok |
| halotrichit | 2 | Színtelen, ill. fehér szálas halmazok bomló markaziton |
| jarosit | 0 | narancssárga, sárga porszerű halmazok |
| kalcit | 3 | A szénben piszkos-fehér, szálas, néha több cm vastagságú erek, ritkán fehér, de inkább sárga és sárgás-barna 1-10 mm-t elérő szkalenoéderek, szenes agyagban (ott néha félméteres üregeket is töltött ki). |
| markazit | 2 | Ezüstszínű hintések, szürkés-zöldes színű markazitos famaradványok, aranysárga dárdaalakú kristályokból álló halmazok (rendkívül gyakoriak voltak és stabilak, 15 év múltán is csak vékony rozenit-kéreg fedi), akár focilabda nagyságú gömbös konkréciók. |
| mascagnin | 1 | Színtelen, vagy szürke,üvegfényű kérgek, laza halmazok, más másodlagos ásványokkal együtt |
| pirit | 1 | 1-3 mm-es hexaéderekből álló gömböcök, ritkább mint a markazit |
| rozenit | 0 | Fehér porszerű bevonatok málló markaziton |
| terméskén | 3 | Sárga, zöldes-sárga, üvegfényú, 1-2 mm-es kristályokból álló halmazok szénen |
© Nagy Mónika 2009-2024
