Geológia: A Csonka-bérc alján, elsősorban a Nagy-Szarvas-folyás, Aranybánya-folyás melletti részén, valamint a patakhordalékban a miocén korú andezit között kvarcos telérkibuvásokra, lehordott törmelékre és kimállott kvarckristályokra bukkanhatunk. A telérkvarc ritkán érceket is tartalmaz, elsősorban kalkopiritet, szfaleritet. A terület ércekben leggazdagabb és emiatt régen sűrűn bányaszott részét ma a Csór-réti víztározó fedi. A lelőhely a bekerített részén kívül a Mátrai TK-hoz tartozik, a kerítésen belül fokozottan védett, oda a bejutást ne is kíséreljük meg, felesleges is.
E helyen illik még említeni, hogy a régi bányászati területen még sűrűn előforduló tömör szürke kvarcitból arany-, bizmut-, tellurásványokat is kimutattak, mikroszkópikus méretben.
Leírás: A Csonka-bérc elérhető a Névtelen-bérci és Nyírjesi kutatótáróknál leírt útvonalon a kísérleti telep mentén Ny-ra tartva, ill. a Nagylipóti kilátó előtt balra lekanyarodó , Károly-vágási erdészeti út felől, a négyes elágazásnál balra (azaz keletre) tartva, az Aranybánya-folyás irányába. Mindkét útvonalon 6-8 km-es gyaloglásra számítsunk, az erdészeti utakra szgk-val behajtani nem lehet.
Típus: természetes feltárás
Ásványlista:
Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
---|---|---|
anatáz | 1 | 0,25 mm vagy az alatti fekete kristályok |
barit | 0 | 1-5 mm-es fehér, sárga, színtelen táblás kristályok |
galenit | 0 | 1-2 mm-es ólomszürke szemcsék, ritkán fenn-nőtt kristályok |
kalkopirit | 0 | 1-3 mm-es aranyszínű szemcsék, deformált kristályok |
kvarc | 2 | lyukacsos, fehér, néha vasas, vagy tömör szürke telérkvarc, fehér, ill. sárga 1-30 mm-es kristályok |
kvarc (hegyikristály) | 2 | 2-30 mm-es színtelen kimállott kristályok, jogárkvarcok is |
pirit | 0 | aranyszínű hintések,erek, ritkán 1-2 mm-es kristályok |
szfalerit | 0 | 1-2 mm-es barna kristályok, erek, szemcsék |
© Nagy Mónika 2009-2024