cim
engedélyköteles veszély

Kavics- és homokbánya, Darnózseli, Duna hordalékai

Geológia: A bányában az ős Duna hordalékait 20-30 méteres mélységből termelik ki és a helyszínen osztályozzák. A kavicsösszlet elsősorban különböző korú kvarcitokat, metamorf kőzeteket (elsősorban gneisz és csillámpalák), gránitot, aplitot, zöld és fekete palát tartalmaz, átlagosan 5-10 cm-es méretű, erősen koptatott kavicsokban, ezekhez agyag és agyagpala, homokkő, opál-jáspis és ritkán mészkő társul. A bányászott anyag gyakorlatilag őslénymentes, de nagyobb kovás fák előfordulnak.
A homok nehézásványokban szegény, szürkés-fehér színű.

Leírás: A kavicsbánya a Hédervár és Halászi közötti országútról érhető el, Mosonmagyaróvár felé tartva, Darnózselit elhagyva az út jobb oldalán helyezkedik el, az osztályozó szalagjai, a kavicsgúlák az útról láthatók. A bánya folyamatosan üzemel, engedélyköteles.

Típus: működő kőfejtő

Lelőhelyfotók:
lelőhelyfotó

további fotók a lelőhelyről >>

Ásványfotók:
ásványfotó

a lelőhely összes ásványfotója >>

Ásványlista:

Ásvány Fotó Ásvány megjelenése a lelőhelyen
aktinolit (amfibolok) 3 Zöld, zöldes-fekete 5 mm-t is előre sugaras, tűs halmazok, ill. filcszerűen kuszán összenőtt vékony tűk (amiant változat) csillámpalákban, zöld palákban, gyakran epidot társul hozzá
albit (plagioklászok) 0 Sárgás-fehér erek, 1-3 mm-es fenokristályok metamorf kőzetekben (gneisz, csillámpala), kőzetalkotó
anatáz 6 Vörös, barna, 0,3-1 mm-es fényes kristályok sötétzöld kloritos-biotitos metamorf palában, más titánásvánnyal együtt (brookit, titanit)
andaluzit 2 Lilás-barnás, 0,5-2 mm-es oszlopos kristályok csillámpalában, gyakran csillámmal szoros összenövésben
annit (biotit sor) 1 Bronzszínű, sötétbarna, fekete, akár 1 cm-t is meghaladó lemezes, táblás kristályok, a gránitok, csillámpalák kőzetalkotója
brookit 2 Vékonytáblás naracssárga kristályok anatázok környékén.
cirkon 1 Fél mm alatti, erős fényű színtelen, sárgás, rózsaszín kristályok, a finom homokban gyakori, de nehezen kipreparálható
diopszid (piroxének) 2 Halvány zöld szabálytalan foltok
epidot (epidot csoport) 4 Pisztáciazöld erek, foltok, mm alatti kristályok kvarcitokban és kloritos palákban
flogopit (biotit sor) 1 Szürkés-zöldes, hideg aranyszínű, mm körüli, gyakran fémszerű táblás kristályok, gneiszben, kőzetalkotó
gipsz 0 Félig szenesedett, limonitosodott uszadékfa felületén mm körüli színtelen kristályok
gránát csoport 4 Halvány rózsaszín, vörös, narancssárga, sárga, barna, zöld, akár 3 mm-t is elérő fényes kristályok, halmazok (egyes kőzetekben vasoxiddá bomlik), elsősorban csillámpalákban, de földpátos kőzetekben és az apró kavicsok között kimállva, a finom hordalékban is megjelenik, de nem tömegesen, mint a Duna nehézásvány-fövényeiben.
hematit 3 Vörös, porszerű, vagy agyagos halmazok, dendritek, fekete gömbös kérgek, a vörös jáspisok festőanyaga, elsősorban kvarcitokban, gránitokban
kalcit 1 Feltűnően ritka, agyagkonkréciók belsejében, elvétve csillámpalában fehér foltok, erek, 5 mm-t elérő fehér kristályok
klorit csoport 2 Sötétzöld halmazok, foltok (feltehetően klinoklór változat), biotittal szoros összenövésben, kőzetalkotó mennyiségben az összes zöld színű csillámpalában, zöldpalában, néha gránitban átalakult biotitból
kvarc 10 A bánya legközönségesebb ásványa (a kavicsok kb. 85%-a kvarckavics), uralkodóan fehér, de sárga, vörös, kék, fekete változatban is megjelenik, a színes tűzkövek, opálok, jáspisok, kovás fák alapanyaga, kőzetalkotó, üreges kvarckavicsokban és gránitban 1-10 mm-es fenn-nőtt kristályok
kvarc (achát) 1 Egyes kvarckavicsokban megjelennek a kalcedon-kvarckristályok rétegszerű lerakodásából képződött kis achátok
kvarc (ametiszt) 2 A gránitokra jellemző kvarcos kitöltés - lila erek, fészkek, 1 cm-t is elérő kristályok
kvarc (füstkvarc) 2 Gránitok repedéseiben 1 cm-t is elérő szürke kristályok, fehér kvarcitban szürkés-feketés erek, lencsék
kvarc (hegyikristály) 1 Kvarckavicsok, gránitok repedéseiben 5 mm-t is elérő színtelen kristályok
kvarc (jáspis) 1 Tömör, néha szürke kalcedonerekkel szabdalt vörös tömegek
kvarc (kalcedon) 0 Szürke, kékes, fehér kérgek, tömegek (a kékes színű kavicsok teljes egészében abból állnak)
magnetit (spinell csoport) 2 Kloritos zöldpalában 1 mm körüli fémes fekete kristályok, fekete kristálytörmelék a homokban
mikroklin 1 A gránitok 1 cm-t is elérő húsvörös fenokristályai, kőzetalkotó
montmorillonit (szmektit csoport) 0 A kavicsok közé ékelődött erősen duzzadó, zsíros tapintású zöld agyag főalkotója
muszkovit 2 Gneiszben, kvarcitokban fényes, ezüstösen csillogó, néha cm-t is meghaladó lemezek, kőzetalkotó
opál 1 Sárga, fehér, barna, narancsszínű, vörös, fekete fényes, kagylós törésű tömegek, hasonló kinézetű tűzkövekkel keveredik
ortoklász 0 Krémszínű, vagy hússzínű, fehér fenokristályok csillámpalákban, gránitokban, kőzetalkotó
pirit 3 3 mm-t is elérő kristályok, szabálytalan halmazok, hintések csillámpalában, gneiszben
piroxének 2 Fekete, zöldes-fekete erek, fészkek gneiszben
sörl (turmalin csoport) 1 1 cm-t is meghaladó fekete oszlopos kristályok csillámpalák kvarclencseiben, gneiszben kőzetalkotó mennyiségben, a finom hordalékban is észlelhető
termésarany 2 mikrométeres szemcsék a finom hordalékban, elméletileg egyes kvarckavicsokban is megjelenhet
titanit 1 Zöldes, barnás, 2 mm-t elérő kristályok a kloritos palákban
turmalin csoport 4 Rózsaszín-szürke, 1-2 mm-t is elérő oszlopos kristályok az apró kavicsok közt, kristálytöredékek a homokban
vasoxidok 1 Be nem vizsgált, sárgás-barna, sötét-barna, vörös, fekete vasas kérgek, foltok, halmazok, a kvarcváltozatokat sárgára, barnára, vörösre festi, pirit utáni álalakok, konkréciók, gyakran bevonja az uszadékfákat

© Nagy Mónika 2009-2017