Geológia: A 215 m magas Ingvárt Monoktól délnyugatra, kb. 3 km-re találjuk. Kőzetanyaga miocén riolit, délkeleti lejtője alján a vulkanizmust követő hidrotermás folyamatoknak köszönhetően közel 100 négyzetméteres hidrokvarcitos-opálos kibúvás képződött.
Leírás: Az Ingvár alatti völgyben a Gilip-patak felduzzasztásával víztározót hoztak létre, amely - és így a lelőhely is - Monok felől gépjárművel megközelíthető. Az opálfeltáráshoz a tározó előtti sorompótól balra indulva, egy keskeny ösvényen juthatunk, pár perc sétával. A jellemzően vörös opál alkotta feltárást 1980-ban védetté nyilvánították. Ráadásul az Ingvár tetején földvár maradványai találhatóak, így tulajdonképpen az egész hegy védettnek tekinthető. Talaj, kőzet bontása tilos !
A környék a horgászok és a kirándulók kedvelt helye.
Típus: természetes feltárás
Ásványlista:
| Ásvány | Fotó | Ásvány megjelenése a lelőhelyen |
|---|---|---|
| amfibolok | 1 | max. 3 mm-es fekete kristályok |
| biotit sor | 2 | 1-2 mm átmérőjű hatszöges fekete lemezkék, ezekből álló csoportok, zömök oszlopok |
| goethit | 1 | barna, többnyire földes kérgek, kitöltések |
| jarosit | 1 | vékony halványsárga bevonatok |
| kvarc | 10 | max. pár mm-es zömök színtelen, esetleg sárga kristályok |
| kvarc (jáspis) | 1 | |
| kvarc (kalcedon) | 5 | fehér-szürkés-sárga gömbös halmazok |
| mangánoxidok | 3 | fekete, ezüstszürke filmszerű bevonatok, fekete gömbös-cseppköves kérgek, sugaras fémfényű halmazok |
| nontronit (szmektit csoport) | 4 | sárgás-zöldes halmazok, kitöltések |
| opál | 10 | a hidrotermás képződmények fő alkotórésze, fehér-szürke-rózsaszínű-sárga-barna és főként vörös kagylós törésű tömegek |
| opál (üvegopál) | 4 | színtelen, néha fémoxidokkal színezett gömbös aggregátumok, a lelőhelyen minden kőzettípusban előfordul |
| szanidin | 1 | max. 3 mm-es színtelen táblás kristályok, ikerkristályok |
© Nagy Mónika 2009-2024
